Zöldbab vetése

A zöldbab vetése a tavaszi fagyok elmúlásával történhet. Házi kertekben a vetése folyamatosan történhet egészen július közepéig, így viszont folyamatosan is szedhető, ahogy érik. Azonban a vetés előtt már el kell dönteni, hogy milyen bab fajtát is szeretnénk.

A zöldbab vetése előtt már érdemes átgondolni az alábbiakat is:

• mi a felhasználás célja
• értékesíteni is szeretnénk-e, vagy csak a család éves szükségletét biztosítani ezáltal
• mikor legyen betakarítva a termés korábban, később
• van-e a zöldbab vetésével kapcsolatos tapasztalat a földet illetően, volt-e ott korábban zöldbab, milyen termést adott, betegségek, kórokozók támadták-e stb.

Ezeknek az átgondolását követően tudjuk szűkíteni a számos kínálatból választható fajták körét. Érdemes a zsizsikesedés és a többi betegség megelőzésére hiteles forrásból vásárolni a csávázott magokat. Lehetőleg olyan helyről, ahol a felmerülő kérdéseinkre is válaszolni tudnak.

A bab fajtáit általában az alábbiak szerint csoportosítják:

• növekedés szerint: ez alapján megkülönböztetjük a bokorbabokat és a futó (vagyis karós) babokat
• hüvely színe alapján: lehet sárga (ez jellemzőbb hazánkban) vagy zöld színű (ez inkább Nyugat-Euróbában jellemzőbb)
• hüvelyek keresztmetszete alapján: kerek (pl. a ceruzabab), ovális, lapos
• felhasználás módja szerint: zöldbab, kifejtős bab, valamint szárazbab

Hogyan történjen a zöldbab vetése, ültetése

A zöldbab a májusban, júniusban beérett, rövid tenyész idejű zöldségfélék után még termeszthető. Ilyen zöldségek a fejes saláta, hónapos retek, korai burgonya, korai káposztafélék, spenót, zöldhagyma stb.  A bokorbabot, futóbabot áprilistól július közepéig, a szárazbabnak szánt bokorbabot április közepétől június közepéig elvetni. A július közepénél későbbi vetés esetében a növény fejlődésére már negatív hatásúak lehetnek az augusztus végi, szeptember elejei hűvös éjszakák.

A zöldbab nem válogat a talajban, szinte bárhol termeszthető hazánkban, ahol nem nagyon laza, vagy nagyon kötött a talaj. De honnan tudjuk, hogy milyen a kertünk talaja?

A talaj kötöttsége

A talaj kötöttségét, szerkezetét könnyen meg lehet állapítani az alábbiak alapján:

• A vizes homoktalajból gyúrt földdarab állandóan szétesik a kezünk között.
• A közepesen kötött vályogtalajból gyúrt giliszta nem esik szét, de nem is nagyon hajlítható.
• A kötött agyagos talajból gyúrt giliszta olyan hajlékony, képlékeny, hogy a fazekasok megirigyelnék, de a kertészkedők ennek nem annyira örülnek.

Talaj savassága

Az enyhén meszes talajokat kedveli.

A növények többsége a semleges kémhatású talajokat kedveli. Ám vannak kifejezetten savanyú talajt kedvelő növények. Ilyenek például a rododendronok, erika, szelídgesztenye. Illetve vannak meszes talajt kedvelők, mint például a barackfélék, bab, kömény, sziklakerti növények.

Hogyan tudjuk meg, hogy a mi kertünkben lévő talaj meszes-e?

Ha a talajra háztartási sósavat csepegtetünk, és az erősen pezsegni kezd, akkor sok meszet tartalmaz. Ha nem, akkor valószínűleg inkább savanyú. Az ország nyugati határszélén, vulkáni hegyeink erdőtalajain és a réti talajokon kimért telkeken jellemzően savanyú, míg a mészkőhegyek és dombvidéki kertek talaja általában semleges vagy meszes.

Indikátor papír segítségével pontosan megállapítható a talaj kémhatása. Ehhez egy pohárba egyharmad részig földet kell tenni, majd fel kell tölteni vízzel és el kell kevergetni. A teljes ülepedés és letisztulás után, bele kell mártani az indikátor papírt.

Ha a:

• a pH: 6-7 -> akkor a talaj semleges, vagyis nagyon jó
• a pH: 5 -> enyhén savanyú
• a pH: 8 -> enyhén lúgos, vagyis meszes

Ha pH 4 alatti vagy pH 9 fölötti, akkor már szélsőséges, javításra szoruló talajról beszélünk. A savanyú talajok mészporral könnyedén javíthatók. Indikátorpapír vegyszerboltokban és iskolai szemléltetőeszközöket forgalmazó üzletben beszerezhető.

Talaj humusztartalma

A sötétebb színű talajok több szervesanyagot tartalmaznak, mint a világos színűek. Minél sötétebb a kertünk talaja, annál jobb. Becsüljük meg a talaj felső rétegét, mert az a legértékesebb. A talaj humusztartalma könnyedén javítható istállótrágyával vagy komposzttal egyaránt. Mindkettőből sok kell, négyzetméterenként legalább 10 kg.

Növelik a talaj szervesanyag és humusztartalmát az ott termő növények és gyomok beásott maradványai is: gyökér, levél, szár. (Ilyenkor azonban érdemes arra figyelni, hogy beteg növényi részeket ne ássunk bele a talajba, mert akkor tovább terjedhet a betegség. A beteg részeket ajánlott azonnal megsemmisíteni.) A zöldbab betegségei is könnyedén terjedhetnek a nem megfelelően kezelt beteg növényi részektől.

A zöldbab a közepesen tápanyagdús talajokat kedveli. Ezért érdemes ősszel előkészíteni a földjét. A tápanyagok közül is elsősorban a foszforból hasznosít nagyobb mennyiséget. Szerves trágyát nem igényel.

Jól bírja a meleget, a napfényt, de a félárnyékot is kedveli, így akár más növényekkel – szőlővel, kukoricával – is kerülhet egy sorba. Érdemes arra figyelni, hogy a kukorica gyomírtó szerei a zöldbabot is károsítják.

Zöldbab vetése lépésről – lépésre

Jellemzően április végén, május közepén – a tavaszi fagyok elmúltával – kezdődhet meg a vetése. A futóbab vetése esetén támasztékot is érdemes már előre elkészíteni, akárcsak az uborkánál.

1. Érdemes a magokat az elvetés előtt 6-8 órára vízbe áztatni, hogy megduzzadjanak. Azonban érdemes figyelni arra, hogy bár ez a vetőmag előbb fog kikelni, de érzékenyebb lesz a vízhiányra a későbbiek folyamán.
2. A magok helyét locsoljuk be.
3. Az előkészített talajba 4-6 cm mély „fészkekbe” kell rakni 3-4 zöldbab magot nagyjából 50×50 cm távolságra egymástól.
4. Ha barázdába történik a vetés, akkor szintén ilyen mélységre kerüljenek a magok 10 centiméterenként egymástól. A futóbabnál kicsit nagyobb – 70-80 cm – sortávolságot érdemes hagyni.
5. A magokra ráhúzzuk a földet és óvatosan elegyengetjük rajta.
6. A vetést követően is öntözzük meg.

A zöldbab gondozása

Fontos a vetését követő kelesztő öntözés – főleg, ha áztatott magot használtunk. Ezt követően is rendszeresen ajánlott öntözni – időjárás függvényében – 7-10 naponként. Ha rendszeresen locsoljuk a növény nem szárad ki, bőségesebben terem és kevésbé szálkásodik. Bár a szálkájában található inozit szíverősítő hatással bír, nem igazán szeretjük.

Szükséges a rendszeres kapálása is, mely nemcsak a gyommentesítés miatt, hanem a talaj tömörödöttségét megelőzendő is nagyon fontos. Ugyanis a locsolás hatására összetömörödött talaj levegőtlenné válik, ezáltal a növény hajtásai elsárgulnak és a növekedése is leáll. Fontos, hogy mélyen ne kapáljunk, mert a zöldbab gyökerei sekélyen helyezkednek el a földben.

A zöldbab biokertben is vethető. A betegségeivel, kártevőivel szemben érdemes társnövényekkel együtt vetni: a bársonyvirág, fokhagyma vagy borsfű egyaránt megvédik a növényt a levéltetvek ellen.

Az elvetett bab 8-10 hét múlva már szedhető is a bokrokról.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vetem%C3%A9nybab

Vissza a kategória cikkeihez