Tartalomjegyzék
Azt gondolhatnánk, hogy a zöldbab betegségei nem is léteznek, hiszen a zöldbab gondozása sem igényel különösebb odafigyelést. De, aki így gondolja, az bizony alaposan téved. Ugyan a zöldbab tényleg nem igényel nagy törődést, de a megfelelő gondozás – öntözés, gyommentesítés – hoz igazán csak megfelelő minőségű és mennyiségű termést.
A zöldbab betegségeit okozhatják vírusos, baktériumos és gombás megbetegedések is. Már a zöldbab vetése előtt fontos már ősszel a talaj megfelelő előkészítése. Azonban a talajlakó kártevők ellen nincs szükség növényvédő szeres talaj fertőtlenítésre. A zöldbab azon kertészeti növényfajok közé tartozik, amelyek a termőhely gondos kiválasztása és a vetésforgó betartása esetén kevés növényvédelmi beavatkozással termeszthetők. Valamint nagyon fontos a megfelelő csávázott vetőmag vásárlása, ugyanis az is lehet fertőzött.
Zöldbab betegségei – vírusos betegségek
Babmozaik
A bab egyik legsúlyosabb veszteséget okozó betegsége. Következtében a növény a fejlődésben visszamarad, terméshozama csökken, de a hüvelyek deformált alakja következtében az sem értékesíthető. A tünetek a leveleken jelentkeznek először: a levél felhólyagosodik és deformálódik is. Majd sárgás mozaikfoltok is jelentkezhetnek rajta. A száron barna elhalások jelentkezhetnek. A bab hüvelye satnya, deformált lesz.
Megelőzés, védekezés: vírusmentes vetőmaggal.
Bab levélsodródása
Következtében a növény levelei elsárgulnak és a fonákjuk felé besodródnak. A levéltetvek által terjed. Ezért szükséges a levéltetvek elleni védekezés. Ezt növényvédelem nélkül fokhagyma, bársonyvirág, borsikafű, menta, rozmaring sorok közé ültetésével érhetjük el.
Zöldbab betegségei – Baktériumos betegségek
A bab kurtobaktériumos hervadása
A bab egyik jelentős betegsége, mely következtében a növények hervadásnak indulnak, először az alsó, majd a felső levelek is. Először elhervadnak, majd el is száradnak, ami a növény teljes pusztulásához vezet. A hüvelyek azonban sokszor tünetmentesek. A fertőzés forrása jellemzően a vetőmag, ezért vetésre csak megbízható, baktériummentes vetőmag használható. Vegyszeres védekezés csak a virágzásig lehetséges.
A bab pszeudomonászos betegsége
Hosszan tartó hűvös, csapadékos időben jelentkezik, főleg a bokorbabon fordul elő. A tünetek egyaránt jelentkezhetnek a leveleken, a száron, a hüvelyen és a magon is. A leveleken elsősorban barnás először vizenyős, majd beszáradó foltok jelentkeznek. A foltok körül széles sárgás sáv látható. A fertőzés forrása itt is a fertőzött mag, melyből beteg növény fejlődik.
A bab xantomonászos betegsége
A bab egyik legjelentősebb betegsége, mivel következtében a hüvelyek fogyasztásra alkalmatlanok lesznek. Főleg a bokorbabnál fordul elő. A leveleken, száron, hüvelyen és a magon is jelentkezhetnek a tünetek. A leveleken először vizenyős, majd beszáradt barnás foltok láthatók, a felületüket fényes baktériumnyálka borítja. A kórokozó a mag belsejében több évig is életképes marad. Ezért a növénymaradványok fertőzés elhanyagolható. Jelentősége csak akkor van, ha nem alkalmazunk vetésforgót és több évig ugyanabba a földbe vetjük a magokat.
Mivel a kórokozók a mag belsejében találhatók, így a mag csávázásával nem lehet védekezni ellenük. Törekedni kell a fertőzésmentes vetőmag beszerzésére. Az első permetezést már akkor meg lehet kezdeni, amikor 2–3 lomblevél van a bokrokon. Majd folytatni amikor már 6–7 lombleveles a növény. Virágzás előtt, virágzás után, a terméskötődés után, és még 10 naponként két alkalommal ajánlott növényvédelemben részesíteni. A legfontosabb a kelés utáni és hüvelykötődés utáni permetezések.
Zöldbab betegségei – Gombás betegségek
A bab szklerotíniás betegsége
Hosszantartó csapadékos időjárás, vagy túl sűrűn alkalmazott rendszeres öntözés esetén jelentkezhet. A száron és a hüvelyeken is nagy foltokban rothadás látható. Ezeken dús, vattaszerű fehér micélium kíséretében nagy, fekete, bab alakú szkleróciumok alakulnak ki.
A fertőzési források a növénymaradványokkal talajba kerülő, valamint talajra hulló szkleróciumok. Ezek több évig fertőzőképesek maradnak. Ezért fontos védekezés a vetésforgó. A babot a vetésforgóban a kalászosok után célszerű termeszteni. Ha a betegség első tünetei láthatóak, akkor a beteg növényi részeket, töveket azonnal el kell távolítani, és lehetőleg meg is kell semmisíteni őket. Fontos a talaj fertőtlenítése is.
Babrozsda
A szárazbab- és a magtermesztés során jelentkezik. A levélen, a száron és a hüvelyen kezdetben világosbarna, majd sötétbarna telepek jönnek létre. A fertőzés forrásai a növényi részek maradványai, ezért azokat azonnal semmisítsük meg. A tünetek észlelésekor szükség szerint védekezzünk a rozsda ellen hatékony növényvédelemmel.
A bab kolletotrihumos betegsége
Elsősorban a meleg, csapadékos nyarakon és öntözött növényeknél jelentkezik leginkább. Főleg a bokorbab fajtákon gyakori. Következtében a levelek részleges vagy teljes elbarnulása, a száron hosszú, barna csíkok láthatók. A hüvelyen 4-5 mm-es, besüppedő, barna szélű foltok keletkeznek. A fertőzés forrása itt is a vetőmag. Csávázott magot vessünk.
Zöldbab betegségei – Károkozók
Fekete répalevéltetű
A fekete répalevéltetű a levélen és a hajtásokon egyaránt szívogat. Ezáltal a növény torzulását okozva. Mézharmatot ürít, melyen megtelepedik a korompenész, ami csökkenti az asszimilációs felületet. Ennél nagyobb kárt okoz azonban a vírusos betegségek terjesztésével.
Fésűslábú- viráglégy
Ennek a károkozónak a megjelenésével akkor kell számolnunk, ha több évig termesztünk ugyanazon a földterületen babot, borsót, káposztaféléket vagy akár hagymát. A fiatal növények gyökerében, szárán táplálkoznak, így okozva a növény pusztulását. Háromszor is rajzanak egy idényben: először április, májusban, majd június, júliusban, végül szeptemberben. Tojásaikat a kikelő növényre vagy a talajra rakják.
Védekezés ellenük a vetésforgó betartásával, a talaj fertőtlenítésével és a szükség szerinti növényvédelemmel történhet.
A fiatal lárvák ellen addig tudunk hatékonyan védekezni, míg be nem hatolnak a termésbe. A lepkék rajzása 1 m magasságban kihelyezett szexferomon csapdákkal előre jelezhető.
Takácsatka
Május közepén, végé már a takácsatka is károsíthatja a növényt, mely a leveleken kívül a hüvelyeket is szívogatja. A növényi részek torzulását, majd elhalását is okozhatja. A rövid tenyész idejű zöldbab termesztésében ritkán okoz nagyobb jelentőségű kárt. Azonban a száraz termesztésben és a másodvetésben annál inkább.
Babzsizsik
Jelenlétét a száraz magokon látható 2mm átmérőjű lyukak jelzik. Tojásait a magvak felületére rakja. A kikelt lárvák a mag belsejét rágják meg. Egy magban több lárva is kifejlődhet.
Védekezés ellenük a raktárak tisztántartásával, a termés gázosításával történhet.
Védekezés a betegségek, kártevők ellen
A növények kártevői, kórokozói ellen úgy lehet leghatékonyabban védekezni, ha:
- már a vetés előtt megfelelően előkészítjük a talajt
- gondosan megválasztjuk a vetőmagot
- az állomány rendszeres, gondos átvizsgálásával, általában már a növény fejlődésének korai szakaszától kezdve
- ha pedig megjelennek az első tünetek az azonnali szükséges kezeléssel
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vetem%C3%A9nybab
Vissza a kategória cikkeihez